Sok állat képes világítani, de a legtöbb ilyen faj az óceánok mélyén él. Amerikai kutatók új tanulmánya szerint az 540 millió évvel ezelőtt élt mélytengeri korallok lehettek az első világító állatok.
Stresszreakciót válthat ki a medúzákban, ha elér egy bizonyos szintet a víz üledékkoncentrációja, mindez pedig végső soron az elpusztulásukhoz is vezethet. Pedig a mélytengeri bányászatnál szinte elkerülhetetlen az üledék felkavarása.
Az evezőshalak felbukkanása rossz ómen, mivel a helyiek szerint ezek a halak – melyek az óceán felszíne alatti 200 és 975 méter közötti mélységben élnek – a földrengést jelzik.
Több mint 8300 méteren él egy csigahalfajta Japán déli részénél.
Az egykoron Magyarország területét is borító ősi tengerben különleges porcoshalak éltek, ezek maradványait vizsgálják. Tehéncápákat, tüskéscápákat, világítócápákat és kutyacápákat is találtak, melyek leszármazottai mai is megtalálhatók a tengerekben.
900 méteres mélységben vadászhatott az a különös kinézetű, éles fogazatú hal, amelynek a tetemére egy kaliforniai homokos parton bukkantak rá.
Újabb felfedezés bizonyítja, hogy a sokak által szürkének és unalmasnak gondolt tengeri világ valójában rendkívül sokszínű és tele van különös élőlényekkel.
Néhány héten belül két ritka mélytengeri delfint is partra mosott a víz egy ausztrál partszakaszon. A két egyedet a Viktória állambeli Port Fairy keleti partjainál találták meg. Csak az egyik állat tetemét tudták a hatóságok megvizsgálni.
Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében.
A kutatók eddig még Liparidae-családba tartozó mélytengeri halfaj létezéséről sem tudtak.
Eddig már 29 veszélyeztetett bálna vetődött a partra az elmúlt két hétben Európa északi részén.
Több mint háromezer méteres mélységben bukkantak a tudósok egy polipóvodára, ahol mintegy ezer nőstény vigyázta a tojásait.
A csigahalak testét gyakorlatilag az óceán mélyén tapasztalható nyomás tartja össze.
Mélytengeri csontevő férgek tüntethették el az őskori tengeri állatok csontjainak egy részét, mielőtt azok megkövesedtek volna. Az ujjnyi hosszú férgeknek nincs szájuk, sem emésztőrendszerük: gyökérszerű indákat használva fúrják be magukat a csontokba. A zombiférgek most is köztünk vannak.
Egy mélytengeri szondával sikerült lefilmezni egy úszkáló ördöghalat, a kutatók szerint a felvétel egyedülálló.
Az észak-karolinai Jennette's Pier partjainál fogtak ki egy félelmetes fogsorú lándzsahalat. A mélytengeri hal nagyon ritkán jön ki a tengerpart közelébe, az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán nyílt vizein él, most alighanem véletlenül került ki - élve - a karolinai starndra. Nagyjából két méterre nőhetnek, fogyasztásra nem alkalmasak.
Japán kutatóknak és tévéseknek első ízben sikerült lefilmezniük természetes élőhelyén, az óceán mélyén a világ legnagyobb gerinctelen állatát, a rejtélyes óriáskalmárt (Architeuthis).
